Jó ha tudod
A felvételi eljárás keretein belül felvételi pontok szerzésére van lehetőséged, ezek alapján nyerhetsz felvételt az egyes intézményekbe. A szabályok egy 500 pontos rendszerben kerültek meghatározásra, ahol mindig az eredményeid alapján adható legmagasabb pontszám kerül majd rögzítésre. Attól függően, hogy milyen szakra, milyen intézménybe jelentkeznél és milyen megszerzett eredményeid vannak/lesznek különböző pontszámítási módok vehetőek figyelembe.
A pontszámítás során a különböző módok használatához előbb megkell határozni, hogy ezek milyen részekből állhatnak össze. Az egyes pontok részletszabályait mindig az aktuális évben elérhető felsőoktatási felvételi tájékoztatóban tudod megnézni. Ezt a felvi.hu oldalán találod meg.
Fontos! Minden szak és egyetem esetében ellenőrizned kell, hogy a továbbiakban bemutatott pont részek esetében mely tárgyakat veszik figyelembe, mert ez eltérő lehet képzésenként és intézményenként.
Tanulmányi pontok
Maximum 200 pontot érhetsz el a tanulmányi pontok számítása során, amely magában foglalja a korábbi évvégi eredményeidet (maximum 100 pont) és az érettségi átlagát (maximum 100 pont).
Az évvégi eredmények esetén az alábbi tárgyak kerülnek beszámítása:
- magyar nyelv és irodalom;
- történelem;
- matematika;
- egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv;
- egy legalább két évig tanult választott tárgy.
Az évvégi eredmények összeadása után a kapott értéket még kettővel meg kell szorozni, hogy elérhesd a maximálisan adható pontot.
Az érettségi átlag számításához szükséges a 4 kötelező és 1 szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredménye.
Érettségi pontok
Szintén maximum 200 pont megszerzésére van lehetőséged, két olyan érettségi vizsga eredményének beszámításával, amely a kiválasztott szak esetében a pontszámítás szempontjából figyelembe vehető tárgyak közé tartozik.
Fontos! Az érettségi pontok esetében a középszintű érettségi vizsga és az emelt szintű érettségi vizsga nem egyformán kerül beszámításra. Emelt szint esetén az vizsgád annyi pontot ér, amennyi százalékot elértél viszont középszinten csak 2/3-os szorzóval veszik figyelembe.
Szakirányú továbbtanulás esetén az egyik érettségi vizsga lehet valamely megszerzett szakképzettség szakmai vizsgája is. A szakképzettségek beszámításáról pontosabban a felvi.hu oldalán tájékoztatóban olvashatsz.
Szakmai vizsga
Ha szakirányban szeretnél továbbtanulni és legalább 4-es eredményt értél el a szakmai vizsgádon akkor arra is van lehetőség, hogy ennek eredményét négyszerezzék. Azt, hogy melyik képzéshez mely szakmai végzettségek vehetőek figyelembe szintén a felsőoktatási tájékoztatóban éred el. Itt is fontos figyelembe venned, hogy azon képesítések, amelyek nem emelt szintűnek számítanak, csökkentett értékkel kerülnek beszámításra.
Intézményi pontok
100 intézményi többletpont megszerzésére van lehetőséged minden képzés esetében (kivéve gyakorlati vizsgás szakok), ezzel tudod kiegészíteni az alap pontjaidat. Intézményi pontot nagyon sok különböző eredményre szerezhetsz, ennek minden esetben az egyetem oldalán és a felvételi tájékoztatóban kell utána nézned. A Széchenyi Egyetem intézményi pontjairól tájékozódhatsz a felveteli.sze.hu felületen az egyes szakok oldalán, továbbá a Felvételi Eljárási Rend 5. számú mellékletében.
Gyakorlati vizsga
Vannak olyan képzések, jellemzően a művészeti és pedagógia területen, amelyek esetén egy gyakorlati vizsgán szükséges részt venni, majd pedig ennek eredménye alapján számítanak felvételi pontokat, nem pedig az érettségi és korábbi eredmények alapján. Minden ilyen szak esetén, utána kell nézni, hogy milyen követelményekre lehet számítani és miből érdemes felkészülni. Gyakorlati vizsga esetén intézményi pontok nem adhatóak.
Diplomából történő pontszámítás
Ha már rendelkezel felsőoktatásban megszerzett diplomával akkor lehetőség van eredményéből történő pontszámításra. Ilyen esetben nem kerülnek beszámításra a korábbi középiskolai és érettségi eredmények, csak a diploma eredménye alapján számított pont és az intézményi pontok adják a felvételi pontjaidat. A pontok alakulásáról ide kattintva tájékozódhatsz.
Pontszámítási módok
A végső pontszámítás során az alap pontjaid az Oktatási Hivatal számítja ki, míg az intézményi pontokat az adott egyetem rögzíti számodra. Mindkét esetében a pontok a számodra legkedvezőbb módon kerülnek megállapításra.
A pontok a felvételi eljárás végéig változhatnak, így ha esetleg úgy éreznéd, hogy nem teljesek a pontjaid az e-felvételi felületen, akkor valószínűleg még nem került minden eredményed átnézésre.
Rövidítés | Magyarázat |
|---|---|
| Képzési szint | A képzés elvégzése után kapott oklevél/diploma szintje. |
| F | Felsőoktatási szakképzés – A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú végzettséget nem adó szakképzés, melynek felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány) megléte. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Az adott képzési terület alapképzési szakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet kell elismerni. |
| A | Alapképzési szak – Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), a végzettség pedig feljogosít a munkaerőpiacra való belépésre, illetve – sikeres felvételi eljárást követően – mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig 6-8 félév. |
| O | Osztatlan mesterképzési szak – Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos felsőoktatási képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként kerülnek meghirdetésre a kétszakos – egyes esetekben egyszakos – tanárképzések. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), legalább 300 kreditet kell megszerezni és a jellemzően 10-12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak. |
| M | Mesterképzési szak – A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki felsőfokú végzettséggel, tehát a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséggel vagy az új, ciklusos képzési rendszer szerinti legalább alapfokozattal rendelkezik. Legalább 60 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig 2-4 félév. |
| Munkarend | A munkarend határozza meg, hogy a hallgatók milyen időbeosztásban vesznek részt tanórákon. |
| N | Nappali – Teljes munkaidős képzés, a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott óraszámban. Félévente legalább 300 tanórából áll, heti öt napból álló tanítási hét keretein belül melyeket munkanapokon kell megszervezni. |
| L | Levelező – Részidős képzés, a hallgatók tanórái tömbösített formában pénteken illetve szombaton egész nap kerülhetnek megtartásra, általában két hetente. Az órák száma a teljes idejű képzés legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. |
| T | Távoktatás – Részidős képzés ahol a hallgatók az egyetem online felületén keresztül kapják meg a tananyagot, kapcsolatot tartanak az oktatókkal de önállóan dolgozzák fel a kapott tudásanyagot. A vizsgák személyes formában kerülnek megtartásra a többi munkarendhez hasonlóan a vizsgaidőszakban. |
| Finanszírozási forma | Azt jelzi, hogy ki fizeti a képzési költséget. |
| A | Állami ösztöndíjas – A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének önköltségét az állam viseli. A hallgató pedig a magyar állami ösztöndíj keretében vállalja, hogy meghatározott időn belül oklevelet szerez, majd az oklevél szerzést követően megfelelő ideig hazai munkaviszonyt tart fenn. |
| K | Önköltséges – A képzés költségeit a hallgató viseli. |
| Képzési idő | Az adott képzésre vonatkozó képzési idő hossza, félévekben. |
Milyen képzésekre jelentkezhetek érettségi után?
Érettségivel alapképzésekre, osztatlan képzésekre és felsőoktatási szakképzésekre lehet jelentkezni.
Mik azok a képzési szintek, és mi a különbség közöttük?
A felsőoktatásban több oktatási szinten különböztetünk meg képzéseket.
Felsőoktatási szakképzés (FOSZK): 4 féléves képzési forma. A végzettek nem diplomát, hanem felsőoktatási oklevelet kapnak.
Alapképzés (BA, BSc): 6-8 féléves képzési forma. A végzettek alapdiplomát kapnak.
Osztatlan képzés: 10 féléves képzési forma. A végzettek mesterdiplomát kapnak.
Mesterképzés (MA, MSc): 2-4 féléves képzési forma. Jelentkezni legalább egy alapképzésben szerzett diplomával van lehetőség. A végzettek mesterdiplomát kapnak.
Szakirányú továbbképzés: 2-3 féléves képzési forma. Jelentkezni diplomaszerzést követően van lehetőség, a korábbi ismeretek bővítése céljából. Nem diplomát adó képzési forma.
Milyen munkarendet válasszak?
Intézményünkben 3 különböző munkarend elérhető.
Nappali munkarend: A tanórák hétfőtől péntekig kerülhetnek megtartásra a szorgalmi időszakban minden héten reggel 8:30-tól este 20:45-ig. Az órákon és vizsgákon személyes jelenlét kötelező.
Levelező munkarend: A tanórák pénteken, illetve szombaton kerülhetnek megtartásra reggel 8:30-tól este 20:45-ig, a szorgalmi időszakban, általában kéthetente, egy félévben 7-8 alkalommal. Az órákon és vizsgákon személyes jelenlét kötelező.
Távoktatásos munkarend: Nincsenek órarendi órák semmilyen formában. A tananyagot a megadott források alapján, önállóan kell elsajátítani.
Az oktatók adnak meg konzultációs időpontokat, ahol lehet segítséget kérni, amennyiben kérdés merülne fel a tananyaggal kapcsolatban, azonban ezeken sem kötelező a részvétel. Kizárólag a vizsgákon kötelező személyesen megjelenni.
Hol tudok jelentkezni az egyetemre?
A Széchenyi István Egyetem alap, osztatlan és mesterképzéseire, valamint a felsőoktatási szakképzéseire kizárólag a felvi.hu oldalán lehet jelentkezni, a felvételi eljárások során, a jelentkezési időszakban.
Mikor tudok jelentkezni?
Évente 3 alkalommal van lehetőség jelentkezni.
Általános felvételi eljárás: A jelentkezési időszak decembertől a következő év februárjáig tart. Akik felvételt nyernek az eljárás során, szeptembertől kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat.
Pótfelvételi eljárás: Rögtön az általános eljárás ponthatárainak kihirdetését követő eljárás. Kizárólag az adhat le jelentkezést, aki nem nyert felvételt vagy nem is jelentkezett, az ezt megelőző általános eljárásban, egyetlen képzésre sem. A jelentkezési időszak 1 hét augusztus elején. Akik felvételt nyernek az eljárás során, még ugyanabban az évben szeptemberben, kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat.
Keresztféléves eljárás: A jelentkezési időszak október közepétől várható és 1 hónapig tart. Az eljárás során első sorban mesterképzésekre, valamint távoktatásban elérhető alapképzésekre lehet jelentkezni. Akik felvételt nyernek az eljárás során, februártól kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat.
Mire van szükségem a jelentkezéshez?
A felvi.hu oldalán található E-felvételi rendszerbe való regisztrációra, és a jelentkezés hitelesítésére Ügyfélkapu+ fiókra vagy Digitális Állampolgárságra van szükség.
Minden képzés esetében feltétel, hogy a jelentkező rendelkezzen legalább érettségi bizonyítvánnyal. Az egyes képzések további feltételeiről (alkalmassági vagy gyakorlati vizsga, orvosi igazolás, motivációs levél stb.) a felvi.hu oldalán vagy a felveteli.sze.hu oldalon lehet tájékozódni a választott képzés tájékoztatójában.
Mi a minimum ponthatár a képzésen, amire jelentkezni szeretnék?
A Széchenyi István Egyetem a legtöbb képzést minimum ponthatár megadása nélkül hirdeti meg, így a végső ponthatár minden esetben a jelentkezők száma és eredményeik alapján kerül meghatározásra.
Kötelező az emelt érettségi?
A Széchenyi István Egyetemen jelenleg 6 képzés esetében kötelező legalább egy emelt érettségi a szakon elfogadható tárgyak valamelyikéből:
- Jogász Osztatlan,
- Építészmérnöki Osztatlan,
- Építészmérnöki BSc,
- Építőmérnöki BSc,
- Közlekedésmérnöki BSc,
- Programtervező informatikus BSc.
A többi képzésen két középszintű érettségi eredménye alapján is van lehetőség a pontszámításra.
Mi számítható be 5. tárgynak a tanulmányi pontok esetében?
A Széchenyi István Egyetemre történő jelentkezés esetén a tanulmányi pontok részét képező 5. év végi tantárgy és az 5. választható érettségi tárgy a Felvételi Eljárási Rendjének részét képező 2. és 3. számú mellékletekben került meghatározásra.
Abban az esetben ha az érettségi átlagba beszámítandó 5. tárgyat a bármely szakmai vagy művészeti tárgy kategóriából választaná, szükséges a felvi.hu oldalon található Kérvénytárból elérhető igazolást a középiskolával kiállíttatni, hogy az adott szakmai vagy művészeti tárgy elfogadásra kerülhessen.
Nincs 5. érettségi tárgyam, így is jelentkezhetek?
Igen, viszont az 5. érettségi vizsga hiányában nem minden pontszámítás mód lesz elérhető a pontok megállapítása során. 5. érettségi vizsga nélkül nincs lehetőség tanulmányi pontok számítására, így csak az érettségi pontok kerülnek meghatározásra. A pontszámítás pontos menetéről a felvi.hu oldalon lehetséges tájékozódni.
Szakképesítésem van, beszámítják a felvételi pontokba?
Az egyes szakképesítések beszámítása függ a megszerzett végzettségtől illetve a kiválasztott szaktól A képesítések beszámításának pontos szabályai mindig a felvi.hu oldalon található Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban érhetőek el.
Hol tudok jelentkezni alkalmassági/gyakorlati vizsgára?
Az alkalmassági és gyakorlati vizsgákra külön jelentkezést nem szükséges benyújtani. Azon jelentkezők akik az adott szakra érvényes jelentkezést adtak le, a későbbiekben elektronikus levél formájában behívásra kerülnek a vizsgára.
Angol nyelvű képzésre szeretnék jelentkezni, kötelező hozzá a nyelvvizsga?
Angol nyelvű szakokra való jelentkezés esetén felvételi követelmény a nyelvvizsga bizonyítvány. A képzések esetén a tanulmányok teljes egésze az adott idegen nyelven történik, így a jelentkezőknek ajánlott a magabiztos nyelvismeret.
Mennyi a nyelvi hozzájárulás díja angol nyelvű képzésen?
A Széchenyi István Egyetemen nincs nyelvi hozzájárulási díj.
